Ferenc pápa már Buenos Aires érsekeként 2007-ben megfogalmazta, mit tart fontosnak az Egyház missziójában. Gondolataiban a külső és belső misszió nem válik el egymástól.

XVI. Benedek pápa nem adott ki kifejezetten missziós enciklikát, de minden megnyilvánulásában tapasztalható a misszió iránti nagy elkötelezettsége. Az alábbiakban az elmúlt évek missziós világnapjai alkalmából küldött üzeneteinek fontosabb gondolatait foglaljuk össze.

II. János Pál pápa egész életművét átszövi a missziós elkötelezettség. Erre utal az a vágya, amelyet oly sokszor hangoztatott, hogy elmenjen a föld végső határáig. Ez teljesült is a példanélküli sokaságú apostoli útjaiban, és megmutatkozott a számos enciklikában, apostoli buzdításban, melyek többségében, valamilyen sajátos formában, kitért a missziós hivatásra is.

Attól a pillanattól kezdve, hogy Montini bíborost 1963-ban VI. Pál pápává megválasztották, új pápaság kezdődött. VI. Pál mély lelki beállítottságú ember volt, akiben az értelem és az érzelem szerencsésen párosult: élő hitből, bőséges szeretetből és égő reményből táplálkozó keresztény lelkülettel bírt.

A pápa már pápaságának első évében Motu Proprio-t adott ki, a „Hitterjesztés Kegyes Művének” előmozdításáról (kelt: 1922. május 3. Róma). Ebben utal arra, hogy a római pápáknak különösen arra kell gondolniok, hogy itt a Földön terjesszék Jézus Krisztus országát és keressék a lelkek üdvösségét. „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19); „hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Ezt sem Péter, sem utódai soha el nem mulasztották.

A pápa mély missziós elkötelezettségét a Maximum illud kezdetű enciklikájából ismerhetjük meg (kelt: 1919. november 30. Róma), amelyben felveti a misszióval kapcsolatos legfontosabb feladatokat és elgondolásait.
 

Pápák a misszióról című sorozatunkat a XIX. és XX. század fordulóján, az Egyházat egy nagyon izgalmas korszakban vezető pápa, XIII. LEÓ (1878-1903) az egyetemes missziót illető programjának és a kor missziós történéseinek rövid össze-foglalásával folytatjuk. 

Pápaságának legszebb eseményei a hittérítői munkásságához kötődnek. Az Egyház történetében ő az egyik legnagyobb missziós pápa. Az addig akadályozott hittérítői munka újbóli felvirágzásnak indult. Pápasága alatt új missziós kongregációk létesültek és új evangelizációs területek nyíltak meg, különösen Afrikában és Ázsiában.

Rövid pápasága alatt a Propangada Fide (hitterjesztés) kongregáció megalapításának köszönhetően került fel a nagy missziós pápák közé. Ez a II. Vatikáni Zsinat után a Népek Evangelizációja kongregáció nevet vette fel. Alapítása 1622. június 22-én, az alapító bulla kiadásával történt.