Pápai Missziós Művek Pontifical Mission Societies

Eseménynaptár

2018. július
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031    32

Ferenc pápa buzdítása az életszentségre

Április 9-én hétfőn délben mutatták be a Szentszék sajtótermében Ferenc pápa „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítását, mely a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. A boldogmondások jelentik az életszentség főútját, mely ellenáramlatban halad a világ irányvonalával. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól, mert az egyház mindig azt tanította, hogy ennek a hivatásnak egyetemes elérése minden ember számára lehetséges. Az apostoli buzdítás a legszorosabban kötődik az irgalmasság életéhez, ami a mennyország kulcsa. Tehát szent az, aki résztvevő szívű és a rászorulók segítségére siet, hogy meggyógyítsa a nyomorúságot. Aki elkerüli a régi eretnekségek felújított változatait ebben a felgyorsított és agresszív világban, az képes lesz arra, hogy örömmel és humorérzékkel élje az életét.

Nem értekezés, hanem felhívás   

Ferenc pápa tudatosan helyezte az apostoli buzdítása elejére az öröm lelkületét, amit a „Gaudete et exsultate” cím is kifejez. Jézus él ezekkel a szavakkal a hegyi beszédben, amikor az ötödik boldogságban boldognak mondja azokat, „akik üldözést szenvednek az igazságért: Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!” – teszi hozzá (Mt 5,12). A 44 oldalas  apostoli buzdítás öt fejezetből áll, amelynek vezérfonalává Ferenc pápa a sokszor említett alapgondolatát tette: „az egyház legyen közel a szenvedő Krisztus testéhez”. Az elején rögtön arra inti az olvasót, hogy a 177 paragrafus nem egy értekezés az életszentségről, meghatározásokkal és megkülönböztetésekkel, hanem az életszentségre szóló hívás visszhangja kíván lenni.

Az életszentség középosztálya

Mielőtt részletezné Ferenc pápa, hogyan is kell szentté válni, az első fejezetben a szentségre szóló meghívást körvonalazza: mindnyájunk számára létezik a tökéletesség útja és értelmetlen dolog azon gyötrődik, hogy az életszentség bizonyos modelljei elérhetetlennek tűnnek. Ellenben a szentek, akik már Istennél vannak, bátorítanak és elkísérnek az útjainkon minket. Isten olyan szentségre hív bennünket, melyeket apró dologban kell gyarapítanunk a hétköznapokban, azokkal együtt, akikkel együtt élünk, mert ők az „életszentség középosztálya”.

A gnoszticizmus testetlen, Krisztus és egyház nélküli eretnek istene 

A buzdítás második fejezetében a pápa megnevezi és megbélyegzi az életszentség két körmönfont ellenségét, amikről többször beszélt a Szent Márta-házban tartott homíliáiban és írt róla az „Evangelii gaudium” szinódus utáni buzdításában  és amiről legutóbb a Hittani Kongregáció „Placuit Deo” dokumentuma is értekezett. A pápa a gnoszticizmus és a pelagianizmus ősi eretnekségeire gondol, melyek riasztóan időszerűek napjainkban. A gnoszticizmus egy Isten nélküli, testetlen eszmeiség önmaga ünneplése; „üres felületesség, hideg logikával”, ami Isten és kegyelmének a titkát próbálja háziasítani, de ami oda jut, hogy végül Istene Krisztus nélkül, Krisztusa egyház nélkül, egyháza pedig hívek nélkül marad – ahogy Ferenc pápa egyik reggeli homíliájában fogalmazott.   

Az emberi akarat és erőfeszítés imádói 

A neo-pelagianizmus az előbbi eretnek gnoszticizmus származéka, melyben nem az emberi elmét, hanem az emberi erőfeszítést imádják, egy alázat nélküli akaratot, mely „felsőbbrendűnek érzi magát” egyszerűen annál fogva, mert „meghatározott normákat betart” és „hűséges bizonyos katolikus stílushoz”. Ennek jelei a pápa számára: „a törvény megátalkodott tisztelete; a liturgiának, a tanításnak és az egyház tiszteletének hivalkodó ápolása”, mely végül egy séma rabszolgáivá tesz. 

Az életszentség öt útja

Az elméletek útján túl azonban ott állnak a boldogságok útjai, melyek az életszentségre vezetnek. Erről beszél Ferenc pápa a buzdítás harmadik fejezetében. Jézus a hegyi  beszédben a maga egyszerűségében magyarázta el, mit is jelent szentnek lenni. A pápa sorra veszi mind a nyolc utat. A szív szegénysége az élet komolyságát jelzi, a szelídek alázattal válaszolnak a világ veszekedéseire. Miközben a korrupció bűnbandája az élet tortáján osztozkodik, addig az igazságot éhezőket és szomjazókat a boldogság elégíti ki. Az irgalmasok  megsegítik a többieket és meg tudnak bocsátani, miközben szívüket tisztán tartják mindattól, ami be tudná szennyezni a szeretetüket. A békességesek a társadalmi barátságot ápolják derűs lélekkel és érzékeny figyelemmel. 

A keresztény magatartás főszabálya   

A boldogmondások között sorban az ötödik így hangzik: boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Ferenc pápa ezt a boldogságot a keresztény magatartás főszabályának nevezte, és amit a Máté evangélium 25. fejezete az utolsó ítéletről szóló részben részletesen leír. Eszerint szentnek lenni nem jelenti azt, hogy felragyognak a szemek egy vélt elragadtatástól, hanem hogy az Istent éljük az utolsók iránti szereteten keresztül. Sajnos azonban vannak olyan ideológiák, melyek megcsonkítják az evangéliumot. Egyik oldalról Isten-kapcsolat nélküli keresztények, akik a kereszténységet átalakítják egy „nem kormányzati szervvé”. A másik oldalon állnak azok, akik bizalmatlanok mások szociális elkötelezettségével és azt feleslegesnek, eviláginak, kommunistának, populistának minősítik, vagy pedig egy bizonyos etika nevében viszonylagossá teszik. A pápa ezen a ponton leszögezi, hogy a gyengék vagy védtelenek minden egyes emberi csoportját védelmezni kell szilárd és szenvedélyes eltökéltséggel. Ez vonatkozik a migránsokra is, akiknek a megsegítését bizonyos katolikusok kevésbé fontosnak tartanak a bioetikánál, márpedig az ő szolgálatuk egyszerűen kötelesség minden keresztény számára, hiszen Krisztus jelen van minden idegenben és nem arról van szó, hogy ez egy pápa találmánya vagy múló lázálom lenne.

Az életszentségre felszerelten…

Ferenc pápa a negyedik fejezetben szembeállítja az élet élvezetét és a hedonista fogyasztói szemléletet azzal a vágyakozással, mely meg akarja dicsőíteni az Istent és amely eltékozolja magát az irgalmasság műveiben. A pápa felsorolja az ehhez szükséges nélkülözhetetlen vonásokat, hogy jól megértsük ez életszentség stílusát, ami a nehézségek elviselése, türelem és szelídség, öröm és az életszentség stílusának a megértése, merészség és buzgó lelkület, a szentség közösségben és imádságban megélt útja, mely egészen a szemlélődésig jut el.

Éber és értelmes küzdelem   

Ferenc pápa a „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdításának ötödik fejezetében az evilági gondolkodásmód elleni állandó küzdelemről beszél. Ez a mentalitás ugyanis elkábít és középszerűvé tesz. Éppen ezért a pápa küzdelemre szólít fel a Gonosz ellen, ami nem mítosz, hanem személyes lény, mely gyötör bennünket. Hazugságait éberséggel kell lefegyverezni a szeretet eszközeivel, az imádsággal és a szentségekkel.

A Horvát futballista, aki újjáépítette szülőfalujának lerombolt templomát. 

Vedran Ćorluka kétségtelenül nem a legtechnikásabb horvát labdarúgó az elmúlt évtizedekből, azonban stabilitására jellemző, hogy 101 alkalommal szerepelt már hazája válogatottjában. A 32 éves hátvédnek borzasztóan nehéz gyerekkora volt, azonban két dologról sosem feledkezett meg: szülőföldjéről és a hitéről.

"Uram, jó nekünk itt lenni!" 

A Szent Gyermekség Műve közössége 10. alkalommal tartotta meg országos missziós táborát július 4-8-ig Nyíregyházán.

Böjti és imanapot tartottak Argentínában az életért 

Az argentin püspöki konferencia kezdeményezésére a katolikus egyház június 7-re böjtöt és imanapot hirdetett meg az országban. „Az élet ajándékának értékelése és védelmezése céljából” a püspökök arra hívták a híveket, hogy mélyen imádságos és tiszteletteljes légkörben éljék meg ezt a napot.

Átadták a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon negyedik épületét 

„Kérjük Istenünket, áldja meg ezt a hajlékot és minden lakóját."

Meglátogattuk a korábbi kárpátaljai projektjeink helyszíneit 

2017. június 29. és július 2. között Sebastian atya vezetésével a Pápai Missziós Művek közösségeinek animátorai Kárpátaljára látogattak, hogy megtekintsék a 2012/13 és a 2015/16 évi projektjeink helyszínét és eredményét.

Pakisztáni projektről 

Az alábbi cikkében a pakisztáni Pápai Missziós Művek igazgatója ír a gyermekek, fogyatékosok és lányok jelenlegi nehéz helyzetéről.