Szent Jean-Théophane, akiről Lisieux-i Szent Teréz azt mondta, hogy ilyennek képzeli a vértanú misszionáriust, Franciaországban született 1829-ben. Misszionáriusként Vietnamba küldték. Minh-Menh császár keresztényüldözése idején a papok erdőkben, barlangokban húzták meg magukat, és csak éjjel merészkedtek elő, hogy papi szolgálatot végezzenek. Szent Jeant valaki elárulta. Hamarosan letartóztatták. Nem volt hajlandó megtagadni a hitét azért, hogy megmentse életét. Halálra ítélték; élete utolsó heteit egy ketrecbe zárva töltötte.

Rabsága idején sok levelet írt, néhányat családjának. Leghíresebb sora édesapjához írt levelében olvasható: „Mindannyian a földbe plántált virágok vagyunk, akiket Isten, amikor jónak látja, leszed: kit kicsit hamarabb, kit kicsit később... Apa és fia – bár találkoznánk a mennyországban! Én megyek előre, szegény kis nyomorult. Adieu."

Lisieux-i Szent Teréz e levelek nyomán értette meg és kezdte önmagára alkalmazni a kis virág képét, amelyet Isten kicsinysége ellenére gondoz és óv.

Szent Jean-Théophane Vénard-t 1861. február 2-án lefejezték. Fejét később megtalálták és ma ereklyeként őrzik Vietnamban. Teste a Missions Etrangères kriptájában nyugszik Párizsban. II. János Pál pápa avatta szentté 1988-ban.