A rabszolgaságnak egy formájával szemben, ami kibontakozóban van és a kizsákmányolásnak egy új formáját ölti, az egyházi hálózatok és a szerzetesi közösségek megújítják elköteleződésüket az emberkereskedelem áldozatainak védelme mellett. 
Az emberkereskedelem elleni világnap alkalmából, amit július 30-án ünnepelnek, az egyházi hálózatok emlékeztetnek, hogy eme jelenség mögött rejtőznek emberi történetek, olyan emberekéi, akik szegények, akiken erőszakot tettek, akik híján vannak a lehetőségeknek. Gyermekek, nők, migránsok és kitelepített emberek továbbra is célkeresztjében állnak a bűnszervezeteknek, amik csalással, hamis munkalehetőségekkel, fenyegetésekkel és új digitális eszközökkel szereznek áldozatokat. 
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) által közzétett, az emberkereskedelemről szóló 2024. évi globális jelentés szerint a gyermekek immár a világszerte azonosított emberkereskedelmi áldozatok 38 százalékát teszik ki, szemben a két évtizeddel ezelőtti 20 százalékkal. 2019 és 2022 között az azonosított áldozatok száma 25 százalékkal nőtt, különösen jelentős növekedést mutatva a fiúk és a lányok körében. 
A fokozott kiszolgáltatottsággal járó térségek közé tartozik a „Tapón del Darién” – a Kolumbia és Panama közötti sűrű esőerdős vidék –, amely az amerikai kontinens egyik fő migrációs útvonalává vált. Ezen az útvonalon az erőszaknak, az erőforrások hiányának és a védelem hiányának kitett emberek ezrei válnak az emberkereskedő és kizsákmányoló hálózatok könnyű célpontjává.

Talitha Kum: Egyházi hálózat, amely mindenütt jelen van, ahol sebezhetőség tapasztalható.

Az ilyen körülmények között tevékenykedő egyházi kezdeményezések egyike a Talitha Kum – a Női Szerzetesrendi Elöljárók Nemzetközi Uniója (UISG) által támogatott hálózat –, amely kontinenseken átívelően fogja össze a szerzetesnővéreket, a munkatársakat és a helyi szervezeteket az emberkereskedelem megelőzése, az áldozatok kísérése és a túlélők támogatása érdekében. 
2025-ben a Talitha Kum 113 országban, 68 nemzeti hálózaton keresztül fejtette ki tevékenységét. Küldetését 6387 szerzetesnővér és munkatárs – köztük 882 női és 100 férfi szerzetesrend tagjai – valósította meg; ez a létszám 5,7 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. 
Latin-Amerikában és a Karib-térségben – egy olyan régióban, amely olyan strukturális kihívásokkal néz szembe, mint a szegénység, az erőszak, a szervezett bűnözés, az éghajlatváltozás és a kényszerű migráció – Talitha Kum 14 országos hálózatot koordinál, női szerzetesekkel, fiatal vezetőkkel és világi munkatársakkal együttműködve megelőző kezdeményezésekben és a legkiszolgáltatottabbak elkísérésében. 
2025-ben e hálózatok közül tizenkét képviselő vett részt az első latin-amerikai és karibi regionális Talitha Kum konferencián, megerősítve az együttműködést és a tapasztalatcserét az emberkereskedelem új formáira adott válaszok terén. 
„Latin-Amerika és a Karib-térség összetett kihívásokkal néz szembe, amelyek sokak kiszolgáltatottságát növelik; ugyanakkor reményteli szívvel ismerjük el azt az ellenállóképességet és elkötelezettséget, amely az egész régiót jellemzi” – mondta Ana María Vilca Mamani (SNJM), a Talitha Kum latin-amerikai és karib-térségi regionális képviselője. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „hálózatban és szinodalitásban” haladjunk előre, erősítve azokat az integrált válaszlépéseket, amelyek a megelőzést, a védelmet, az érdekképviseletet és a kísérést ötvözik, elősegítve ezzel minden ember szabadságát, igazságos bánásmódját és méltóságát.

E küldetés hatókörét egy jelentős adat is tükrözi: 2025-ben a hálózat által kezdeményezett programok – tudatosító kampányok, oktatás, megelőzési kezdeményezések és kísérés révén – 121 millió emberhez jutottak el.

A Talitha Kum nemzetközi koordinátora, Abby Avelino nővér (MM) kiemelte a jelenség folyamatosan változó természetét. „Az emberkereskedelem állandóan alakul, és egyre összetettebb formákat ölt” – mondta. Az újonnan felmerülő kihívások közül rámutatott a szervezett online csalások terjedésére, amelyek hamis állásajánlatokkal csábítják el a fiatalokat, majd erőszakkal és megfélemlítéssel bűncselekmények elkövetésére kényszerítik őket.

„A háborúk és konfliktusok, a kényszerű lakóhelyelhagyás, az éghajlati válságok és a növekvő egyenlőtlenségek továbbra is emberek millióit teszik ki az emberkereskedelemnek, mivel a bűnözői hálózatok kihasználják a félelmet, a kiszolgáltatottságot és a kétségbeesést” – tette hozzá.

Talitha Kum szerint a válasznak még a kizsákmányolás bekövetkezte előtt meg kell kezdődnie, a megelőzés megerősítésével és az emberek pontosan ott való kísérésével, ahol a kockázatos helyzetek először felmerülnek. „A migráció emberi jog, de az embereknek ismerniük kell a jogaikat és meg kell érteniük a vele járó kockázatokat” – hangsúlyozta Avelino nővér.

Spanyolország: Híd Latin-Amerika és Európa között az emberkereskedelem elleni küzdelemben

A Latin-Amerikával fennálló történelmi, kulturális és nyelvi kapcsolatok révén Spanyolország célországgá, tranzitállomássá és a migránsok útját kísérő hellyé vált az amerikai kontinensről érkezők számára. Az Atlanti-óceán két partja közötti kapcsolat jól példázza, hogy az emberkereskedelem olyan határokon átnyúló jelenség, amely összehangolt fellépést igényel.

A spanyol Belügyminisztérium adatai szerint 2025-ben Spanyolországban 1869 olyan személy – köztük 28 kiskorú – részesült segítségben, aki emberkereskedelem, illetve szexuális vagy munkaerő-kizsákmányolás áldozatává vált. Az adatok emellett a munkaerő-kizsákmányolással összefüggő esetek számának növekedését is jelzik. Az azonosított áldozatok származási országai között továbbra is kiemelt helyen szerepel Kolumbia.

Az állami intézmények mellett számos egyházi és civil szervezet dolgozik az emberkereskedelem megelőzésén és az áldozatok segítésén. Madridban például a Fundación Madrina felhívta a figyelmet a migrációs helyzetben lévő anyák és gyermekek különleges kiszolgáltatottságára, valamint a gyermekszegénység és a kizsákmányolás kockázata közötti összefüggésre. A spanyol Gyermekjogi Platform (Plataforma de Infancia) adatai szerint az országban élő kiskorúak 33,2 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye.

Az egyházi hálózatok hangsúlyozzák, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem nem korlátozódhat az áldozatoknak a kizsákmányolást követő kimentésére. A folyamatnak a megelőzéssel, a tájékoztatással, a befogadással, valamint a felépülést és a társadalomba való visszailleszkedést szolgáló utak kialakításával kell kezdődnie. Latin-Amerikától Európáig szerzetesnők, keresztény közösségek és világi munkatársak kísérik a kiszolgáltatott embereket, védelmezve minden ember méltóságát, és védelmi hálókat építve a rabszolgaság új formáival szemben.

„Mély hálával tartozunk a Talitha Kum minden résztvevőjének azért az elkötelezettségért és szenvedélyért, amellyel igazságot keresnek a kizsákmányolás csapdájába esett emberek számára” – mondta Oonah O'Shea nővér, a Szerzetesnői Rendfőnöknők Nemzetközi Uniójának (UISG) elnöke, arra biztatva a szerzetesközösségeket, hogy továbbra is támogassák ezt a szolgálatot, és erősítsék elkötelezettségüket az emberkereskedelem elleni küzdelem iránt. „Együtt folytatjuk egy olyan, emberkereskedelem-mentes világ építését, amelyben mindenki szabadságban és méltóságban élhet.”

(Fides hírügynökség)