Elmondása szerint a katolikus közösség növekszik: évente kb. száz felnőtt részesül a keresztség szentségében és lesz tagja az egyháznak, ami ma 9400 hívőből áll, és a nevelési, szociális és pasztorális misszió iránt elkötelezett az egész országban. Bogati atya reménnyel tekint az egyházi jelenlét jövőjébe a himalájai országban: 13 plébániával, amelyből négy a fővárosban, Katmanduban van, és kilenc az ország többi részén, „a mi egyházunk kicsi, de nagyon eleven” – jegyzi meg Bogati atya. „A hívek nagy része gyakorló katolikus. Intenzív plébániai életet élünk, imacsoportokkal, ifjúsági jelenléttel, karizmatikus csoportokkal, és máriás mozgalmakkal. A közösségünk növekszik, ez a remény jele számunkra” – mondja.

A helyi egyház fő szükségletei között van a pasztorális infrastruktúrák fejlesztése: „Ma még szegény egyház vagyunk” – mondja a pap. „Nem rendelkezünk elég jövedelemmel, hogy új templomokat, paplakokat és kápolnákat építsünk. Sok tennivaló van még, hogy fejlesszük a struktúráinkat”.

Vallási szinten a nepáli alkotmány, 2015-ös hatályba lépése óta garantálja a vallásszabadságot, de érvényben maradt egy előírás, ami megtiltja a hittérítést, és különleges figyelmet fordít a vallási áttérésekre. Bogati atya magyarázza: „Sokan spontán módon közelednek az egyházhoz, az iskolákon, szociális létesítményeken, és karitatív projekteken keresztül. Látják tanúságtételünket, ismerik munkánkat és aztán kérik a keresztséget.”

Az ország jelenlegi helyzetét nézve, az apostoli adminisztrátor egy mély politikai és szociális változást lát, amit új generációk feltűnése jellemez, amik újra a politikai élet főszereplői lettek. „Az elmúlt évben – emlékszik – egyfajta ifjúsági forradalom zajlott. A Z generáció hallatta hangját, főleg jó kormányt, átláthatóságot és változást kért”, és a tavaly márciusi választások után az ország egy új korszakba lépett.

Az új kormányzat, melyet a fiatal Balendra Shah vezet, magáévá tette az elvárásokat és a változás vágyát. „Erős vágy volt az emberekben a megújulás felé és ma sok ember bizalommal tekint az új politikai folyamat felé. A kormány egy olyan stílust

választott, ami kevés szón  és sok tevékenységen alapszik. A kihívás az lesz, hogy megújítsa az országot megtartva az egyensúlyt” – jegyzi meg.

Jelenleg kölcsönös bizalom van az állampolgárok és az intézmények között:

„A fiatalok tele vannak reménnyel”  mondja Bogati atya. „Hosszú idő után felbukkant egy vezető, aki megígéri, hogy megtartja a szavát. Az emberek bíznak benne, de azt a bizalmat meg kell erősíteniük a tényeknek”. „Azt lehet mondani, hogy bizonyos fajta mézeshetek vannak a kormány és a lakosság között. De a mézeshetek nem tartanak örökké. A viszonyt konkrét eredményeknek kell konszolidálniuk” – teszi hozzá.

A pap mindazonáltal rámutat néhány kritikus pontra is. „A kormány 2026 márciusa óta van hatalmon és sok miniszter új a poltikai életben. Ez elkerülhetetlenül bizonyos tapasztalathiánnyal jár együtt, ami határt is jelent, meg esélyt is.”

A fő szociális kihívások között marad az emigráció: „A munkanélküliség sok fiatalt arra ösztökél, hogy elhagyja az országot munkát keresve. A nepáli gazdaság nagy mértékben függ az emigránsok által a családjaiknak átutalt összegektől.” Ezért a kormány célja az, hogy új foglalkozási lehetőségeket teremt a stratégiai termelési szektorokban: „Fejleszteni kell az ipart, a turizmust és a mezőgazdaságot, ami továbbra is Nepál fő gazdasági forrása. Ezenkívül nagy figyelmet fordítunk a turizmusra és az olyan világhírű helyek fejlesztésére mint a Himalája” – magyarázza Bogati atya.

A kormány első intézkedései között van egy sor „végrehajtható rendelet”. Az egyik ezek közül visszavont számos kinevezést, amit a múltban politikai hovatartozás alapján foganatosítottak: „Kb. 1500 személyt bocsátottak el, akik politikai kapcsolatoknak köszönhetően jutottak köztisztséghez. Ezt az intézkedést széles körben támogatták az emberek” – mondja a pap.

Ugyanakkor, a kormány némely intézkedése vitát robbantott ki. Ezek között voltak rendelkezések, amik korlátozzák a szakszervezetek jelenlétét a közszféra bizonyos ágazataiban, valamint antikorrupciós intézkedések, amik nyomozásokhoz és feltételezett pénzügyi kihágásokat elkövetők  letartóztatásához vezettek.

Különös figyelmet szentelnek ezenkívül az oktatási rendszerre, ami egyenesen a katolikus intézményeket érinti: „Az egyik új rendelkezés azt kívánja meg, hogy azok az iskolák, amelyeknek külföldi nevük van, egy éven belül helyi elnevezést kapjanak. Ez vonatkozik a mi történelmi iskoláinkra is, amelyek közül számos iskola több mint hetven éve létezik és szentek nevét viseli, mint pl. Szent Józsefét” – magyarázza az adminisztrátor. Az egyház számára ez érzékeny kérdés: „Ha kényszerítenek, hogy változtassuk meg a nevünket, elveszítjük identitásunk jelentős részét. Ezért indítunk egy párbeszédet a kormánnyal, hogy megmagyarázzuk a helyzetünket és találjunk egy közös megoldást, esetleg felmentést kapjunk” – magyarázza.

Az aggodalmak ellenére Bogati atya hangsúlyozza, hogy a hatóságok nem mutattak ellenségességet a keresztény közösséggel szemben. „A kormányzat nem mutatott előítéletet a keresztényekkel szemben” – mondja. „Reméljük, hogy meg tudja kezdeni a béke és jó kormányzás időszakát, és új reményt tud támasztani a lakosság számára”. Bogati atya végül eltöpreng XIV. Leó pápa alakján, aki nagy tiszteletnek örvend a himalájai országban, amelyben kb. 29 millió lakos 80%-a hindu vallású és a keresztények, különböző felekezetek együtt összesen kevesebb mint 2%. „A katolikus nepáliak követik a pápát írásain és üzenetein át és nagyon tisztelik és szeretik őt. Sok nem keresztény is értékelik a békéért tett erőfeszítéseit és szerepét mint az erkölcs hangját a nemzetközi színtéren” – mondja az atya. „A nepáli nép és a kormány elkötelezett a béke iránt. Ezért a pápa üzenetét tisztelettel fogadják és ez fontos tanúságtétel azok számára, akik nem tartoznak a katolikus egyházhoz” – zárja beszédét.

(Fides hírügynökség)