Szent Ferenc *Tranzitusának* (átmenetének) megünneplésére az Iszlámábád-Ravalpindi egyházmegye helyi katolikus közössége találkozót tartott a ferences közösséggel – amely szerzetesekből, szerzetesnővérekből és világi hívekből áll –, hogy megemlékezzenek Assisi Szent Ferenc életéről, lelkiségéről és pakisztáni örökségéről.

Az egyházmegyében jelen lévő ferencesek jubileumi ünnepséget szerveztek, amely a béke témáját hangsúlyozta, beleértve a fehér galambok szimbolikus szabadon bocsátását, amelyek a megbékélés és Szent Ferenc által megtestesített evangéliumi szellem szimbólumai. A szent életéről és küldetéséről szóló színházi előadás segített a résztvevőknek elgondolkodni Krisztus és a szegények iránti szeretetén, valamint egyszerű és alázatos életmódján.

Az Iszlámábádban szeptember 29-én, a jubileumi program központi mozzanatában ünnepelt eucharisztián Arshad érsek, az assisi szent halálának 800. évfordulójára emlékezve, hangsúlyozta, hogy „élete továbbra is inspirálja a keresztényeket az evangélium iránti radikális elkötelezettségével, az egyszerűséggel, az alázattal, valamint az Isten és a teremtett világ iránti szeretetével”. „Rendkívüli hitvallása, amely magában foglalja a szegénységet, az egyszerűséget, az alázatot és az Isten iránti teljes odaadást – az evangélium hiteles és radikális követése – modell és inspirációforrás a Pakisztánban és az egész világon megkeresztelt emberek számára” – jelentette ki. Öröksége, hangsúlyozta, az, hogy „akik a legkisebbekké teszik magukat, azok kapják a legtöbbet Isten szemében”, és arra buzdította a hívőket, hogy legyenek Krisztus tanítványai, aki alázatra, szolgálatra és önzetlen szeretetre hívja követőit. „Ez az üzenet” – jegyezte meg – „különösen jelentős azok számára, akiket arra hívtak el, hogy másokat szolgáljunk, az Egyházban és a társadalomban, hogy a legkiszolgáltatottabbak szükségletei elsőbbséget élvezzenek a saját jólétünkkel és érdekeinkkel szemben.” „Különösen a pakisztáni megszentelt életűek számára” – mondta – „Szent Ferenc élete továbbra is erőteljes emlékeztető arra, hogy a szerzetesi hivatás Krisztus hűséges követésére szólít fel, és hogy a megszentelt életűek az evangélium hiteles tanúi a világban.”

„Szent Ferenc lelkisége” – hangsúlyozta – „arra is felszólít minden hívőt, hogy szabaduljon meg a földi javak iránti túlzott aggódástól, és élje meg Isten, a szegények, a teremtett világ és a felebarátai iránti szeretetét. Tanúságtétele arra emlékezteti a keresztényeket, hogy az evangéliumot nemcsak szavakkal kell hirdetni, hanem életünkkel is tanúságot kell tenni róla.” Az összejövetel a ferences stílusban a megosztás, a barátkozás és a testvériség pillanataival zárult.
A pakisztáni ferences család körülbelül 600 főt számlál, köztük szerzeteseket, különböző ferences kongregációk apácáit és a Ferences Világi Rend világi tagjait. Jelenlétük elsősorban az ország két nagy földrajzi és egyházi régiójára oszlik: a Kisebb Testvérek (OFM) történelmileg elsősorban Szindh tartományban és a Karacsi Főegyházmegyében koncentrálódnak; a Kapucinus Szerzetesek (OFM Cap) elsősorban Pandzsáb tartományban működnek, egy olyan területen, amelyet már a 19. század végén is a szerzetesek lelkipásztori gondozására bíztak. Számos női kongregáció működik az országban, szorosan együttműködve a lakossággal (Ferences Mária Misszionárius nővérek, Krisztus Király ferences misszionárius nővérei, Jézus Szíve ferences nővérei és az Albertina ferences nővérek, akik Lengyelországból érkeztek). A laikus ferencesek (OFS) és a Ferences Ifjúság a közösség jelentős részét képezik, számos helyi testvériséggel, amelyek szétszórva működnek Pandzsáb és Szindh tartományokban.
A ferences család pakisztáni apostoli tevékenysége három fő területre összpontosít: a békére és a vallások közötti párbeszédre, amelyen keresztül a ferencesek elkötelezettek az iszlám közösséggel való folyamatos kapcsolatok kiépítése mellett a békés együttélés előmozdítása érdekében; a szegények szolgálatára, tekintve, hogy a pakisztáni hívők nagy része a leghátrányosabb helyzetű vagy marginalizált társadalmi csoportokhoz tartozik; valamint a szociális munkára, amelynek keretében számos iskolát, klinikát és kórházat működtetnek, amelyek az egész lakosság számára elérhetőek, etnikai vagy vallási megkülönböztetés nélkül.

(Fides hírügynökség)