1. Elnevezései: a) az Eucharisztia alapítása alapján a lat. szert-ban a 4. sz-tól: Coena Domini ('az Úr vacsorája'), Feria quinta in Coena Domini ('az Úr vacsorájának csütörtökje'); 518 e. Natale Calicis ('a kehely születésnapja'), Dies Calicis ('a kehely napja'). - b) a nap kiemelkedő volta szerint a bizánci szert-ban: Hé hagia kai megalé pempté ('a szt és nagy csütörtök'), ebből a szláv és m. nyelvben:nagycsütörtök. - c) a nap szt volta szerint a lat. nyelvter-en a nemzeti nyelveken: szent csütörtök. - d) a →lábmosás szert-a alapján: →mandatum (az antifónáról: Mandatum novum do vobis...'Új parancsot adok'); a bűnbánók feloldozása alapján: Dies absolutionis ('a feloldozás napja'). - e) a lit. szín alapján: Németalföldön a 14. sz:fehércsütörtök. - f) A →zöldcsütörtök névnek több magyarázata van: a ~ön feloldozottakat reconciliatinak ('megengesztelődöttek') v. viridesnek ('zöldelőknek') mondták, a ~ innen: dies viridium. - Ném. nyelvter-en a Gründonnerstag név vsz. nem a zöld színből származik, hanem a grinen, 'sírni' igéből; bár Galliában valamikor a lit. ruha színe →zöld volt. Mo-on a kat. néphagyományban a ~ csonkacsütörtök. -

2. Liturgiája. a) Az ősegyh-ban ~ön történt a nyilvános bűnösök kiengesztelése. A vezeklők egész nagyböjtben a tp. előcsarnokában kérték a hívek imádságait (később erre is utalva lett a koldusok helye). A vezeklők a tp. előtt leborultak, majd a Miserere(50.) zsoltárt énekelve bevezették őket, kinyitván a tp. minden ajtaját, ezzel fejezte ki az Egyh. a teljes bűnbocsánatot. - b) →Aetheria beszámolója szerint a 4. sz. végén Jeruzsálemben 2 szentmise volt: az elsőt a Golgota melletti főtp-ban tartották (Martyrium); a 2. mise a Golgota sziklájánál volt. - Rómában a 7. sz-tól a déli, pápai szentmisében fogadták vissza és oldozták föl a nyilvános bűnbánókat; ekkor volt azolajszentelés; este a plébtp-okban is volt szentmise az Oltáriszentség alapításának emlékezetére. A lat. szert-ban ez vált ált-sá: délelőtt a püspöki szentmise (krizmamise), melyben az egyhm. számára a szt olajokat szentelik (→krizma), este minden plébtp-ban az utolsó vacsora emlékmiséje. - A krizmamisében →koncelebráció volt akkor is, amikor a lat. szert-ban nem volt szokásban. Az esti szentmiséhez kapcsolódott a 6. sz: először a mozarab lit-ban a lábmosás; a 7. sz-tól a gallikán lit. ter-én az →oltármosás, majd az →oltárfosztás. E szentmise után az Oltáriszentséget nem a tabernákulumban, hanem a →szentsíron őrzik. Azokban a tp-okban, ahol a zsolozsmát végzik, nagyszerdán este v. ~ reggel külön szert-a van a matutinumnak és laudesnek (→officium tenebrarum). Jeremiás siralmait (→lamentáció, a matutinum 1. olvasmánya) plébtp-okban is énekelték reggel, a szentmise órájában. - Az esti szentmise a lehető legnagyobb ünnepélyességgel kezdődik. Megszólal a Gloria (→hamvazószerda óta elmaradt), zúgnak a harangok, szólnak a csengők és az orgona, s a könyörgés után csak népének van kíséret nélkül: a harangok Rómába mennek. A harangok és csengők helyett a →kereplő szól.

3. A néphagyomány a harangok elnémulását vidékenként más-más módon magyarázta. A bánáti ném. szülők apró gyermekeiknek azt mondták, hogy a harangok Máriaradnára repültek, hogy húsvéti szentgyónásukat ott ők is elvégezzék; Dusnoki rác gyermeknek úgy mondta az édesanyjuk, hogy a harangok a Jézuskát gyászolni mentek Rómába, csak úgy jönnek vissza, ha jól viselik magukat. Azt is tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangjuk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot Rómából vélték hallani. - A legenda szerint az 1674. év nagyszombatján Rómában a Szt Péter-tp-ban a sekrestyés, amint a tp. tornyába fölment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Nagy nehezen fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre lat. nyelven elmondotta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres tp-ait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Fölmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szt Pétersekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky tört-e nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazánkba. - A ~i Gloriára megszólaló harangszóra Kiskanizsán megrázták a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek,Magyarbánhegyes faluban a házbeliek közül kiszaladt valaki a kertbe, földet kapott a kezébe és szétszórta, hogy a fagy, dermedtség távozzon a földből.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon