Pápai Missziós Művek Pontifical Mission Societies

Hírek: Közel egymillió hívő alakított élő imaláncot Lengyelország határainVissza a listához

2017. október 09.

A Rózsafüzér a határon elnevezésű akciót egy világi hívekből álló csoport kezdeményezte, a lengyel Egyház pedig megnyítva templomait, szentmisére hívta az akcióban résztvevőket. A szervezők a fatimai jelenések idei, 100. évfordulójához, valamint Rózsafüzér Királynőjének napjához kötötték kezdeményezésüket.

A katolikusok a belföldön fekvő községekből buszokkal és vonatokkal indultak az országhatárra, ahol a délelőtti szentmisék után délután 14 órakor egyszerre kezdtek el rózsafűzért imádkozni.

A kijelölt határ menti templomokon kívül a résztvevők a határokhoz közeli városok főterein, határátkelő pályaudvarokon, a határfolyók és a Balti-tenger partján, hajókon, több hegycsúcson, valamint tíz lengyelországi repülőtéren működő kápolnában is imádkoztak. A Tátrában és a Beszkidekben a szomszédos Szlovákia és Csehország lakosai is csatlakoztak hozzájuk, a lengyel-német határ közelében fekvő Siekierki községbe Berlinből és Hamburgból is érkeztek imádkozók.

A Gdansk kikötőváros közelében fekvő Westerplattén - ahol a második világháború első ágyúlövései dördültek el - gyerekek imádkoztak.

Az akcióhoz 43 európai - mindenekelőtt brit, valamint 12 egyesült államokbeli - városban élő lengyelek is csatlakoztak a helyi templomokban.

A tátrai üdülőközpontban, Zakopanéban a kezdeményezés alkalmából mondott homíliában Marek Jedraszewski krakkói érsek hangsúlyozta: az összegyűltek földrészünk népeiért is imádkoznak azért, "hogy megértsék: ha akarjuk, hogy Európa megmaradjon Európának, vissza kell térni az európai kultúra keresztény gyökereihez".

A Lengyel Püspöki Konferencia szóvivője október 6-án a legnagyobb európai vallási rendezvénynek minősítette az akciót a tavaly júliusban Krakkóban Ferenc pápa részvételével megtartott katolikus ifjúsági világtalálkozó óta. 

Forrás: Magyar Kurir

Rózsafüzér Királynője

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről. 

Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az egész egyházra, Szent X. Piusz pedig 1913-ban visszahelyezte október 7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.