„Egyszerű körülmények között találkoztunk a ferences kert egyik lugasában a templom mellett” – meséli  Renato Zilio atya, szkalabriánus misszionárius, Marrákesben tett látogatása alkalmával, ahol megtapasztalhatta a ferences közösség és plébánia életét, és szokásos tevékenységeit.
„Marrákes nemcsak a XII. századi Koutoubia mecsetet jelenti, sem a Majorelle-kert megragadó szépségét, még csak nem is a híres Jemaa el-Fnaa teret – meséli Zilio atya -, hanem egy harangtorony történetét is, amely egy minaret mellett áll. Két ennyire különböző, de egymáshoz mégis közeli vallás helye, mint a hívek közösségei, amelyek itt egyesülnek. A müezzin hangja gyakran behatol a templomba, elkeveredve a zsoltárokkal és a hívek imáival. A város tervei szerint egy zsinagóga is lesz itt. Isten valóságos csodája ez az iszlám földjén, amely támogatja a három vallás megértését.”
A misszionárius, aki Rabat-ban tartózkodik egy kutatóidőszakra, a következőket mondja a találkozóról: „A Szent Vértanúk temploma 5 umbriai ferences emlékére épült, akik Szent Ferenc idejében, Isten szeretetétől megbolondulva, mindenáron meg akarták téríteni a muzulmánokat. Paradox módon, ma négy ferences akar áttérni. Igen, az iszlám földje és annak lakói iránt érzett szeretetből: meglepő változás a történelemben. Így az egyház előzékenyen fogad minden látogatót: keresztényeket, muzulmánokat, turistákat, fiatal szub-szaharai diákokat és migránsokat. A plébániai karitász három különböző világgal törődik: az egyik a migránsoké és az ő szükséghelyzetüké, a második a muzulmánoké és az ő szegénységüké, a harmadik a földrengésé és annak sebeié.”
Marokkóban nemrég súlyos földrengés volt, és a karitász vezetői, a moqadem (a  negyed felelőse) és segítői együtt vizsgálják meg az új szükségleteket, megtervezik a meghozandó intézkedéseket a közeledő télre.
„A karitász számára nemrég érkezett egy nagy kamion Franciaországból, Strasbourg két imámjától és közösségeiktől, segélyekkel. Hihetetlen – a muzulmánok összegyűjtik, a keresztények szétosztják. Micsoda bizalom!”
Az „Assisi szelleme” elnevezés a II. János Pál pápa által 1986-ban először tartott különböző vallású vezetők találkozójából ered.

(Fides)