Pápai Missziós Művek Pontifical Mission Societies

Hírek: ELMÉLKEDÉS A NEK 2020 EUCHARISZTIKUS IMÁRÓLVissza a listához

2020. január 02.

ELMÉLKEDÉS A NEK 2020 EUCHARISZTIKUS IMÁRÓL
dr Versegi Beáta Mária CB

"MENNYEI ATYÁNK, MINDEN ÉLET FORRÁSA! KÜLDD EL SZENTLELKEDET, HOGY AZ ÖNMAGÁT ÉRTÜNK FELÁLDOZÓ ÉS AZ OLTÁRISZENTSÉGBEN VELÜNK LÉVŐ KRISZTUST FELISMERJÜK ÉS EGYRE JOBBAN SZERESSÜK!"

A Mennyei Atya minden élet forrása. A Szentháromság egy Isten életének
dinamikáját, a szeretet lendületét adja. A szeretet olyan elköteleződés, ami arra késztet, hogy önmagunkat odaadjuk, és eggyé váljunk a szeretett személlyel. A szeretet erő, elköteleződés, figyelem, gyengédség és jóakarat. Mi nem rendelkezünk olyan műszaki eszközzel, amivel érzékelhetnénk Isten belső életét. Mikor azonban mély és igaz szeretetet élünk meg, valamiként ráérezhetünk Isten valóságára, életére: teremtő, szabaddá tevő, gondoskodó szeretetére. Az Oltáriszentségben velünk lévő Jézus valóságos mennyország közöttünk. A kenyér és a bor színe alatt meghív arra, hogy a Szentháromság életébe lépjünk be. Nincs itt a földön műszaki eszközünk, hogy észleljük az "isteni szívdobbanást". Ennél több van itt: Ő maga.
Az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust szemlélve felfedezzük, milyen az, aki szeret. Egészen önmaga marad, miközben isteni valósága a kenyér és a bor színe alatt rejtőzik el. Képes arra, hogy egyszerű legyen. Elérhetővé teszi magát. Van bátorsága önmagát másoknak odaajándékozni. Áldozatot hoz. Fel tudja vállalni a törékenységét és kicsinységét. Erejét és méltóságát azzal valósítja meg, hogy szabadsággal ajándékozza meg a másik személyt: kiszolgáltatja magát a szeretetnek.

"Ő URUNK ÉS MESTERÜNK, BARÁTUNK ÉS TÁPLÁLÉKUNK, ORVOSUNK ÉS BÉKESSÉGÜNK. ADJ BÁTORSÁGOT, HOGY AZ Ő EREJÉT ÉS ÖRÖMÉT ELVIGYÜK MINDEN EMBERHEZ!"

Jézust URUNKNAK, ISTENÜNKNEK valljuk. Ő a MESTERÜNK. Olyan személy, aki rendelkezik azzal a méltósággal és tekintéllyel, amivel a szeretet és az élet útjára tud vezetni bennünket. Amikor szemléljük és befogadjuk őt az Eucharisztiában, akkor Ő maga közvetlenül kíván bennünket alakítani, formálni.
Barát számunkra, aki mélységesen ismeri az ember valóságát. Semmi sem idegen tőle, ami emberi. Ezért bármilyen helyzetben fordulhatunk hozzá. Barát, aki bátorít, biztat, és néha szembesít is bennünket azzal, amiben változásra, fejlődésre van szükségünk. A vele eltöltött csendes időkben -szentségimádások alkalmával - két barát időzik egymással. Egyszer az egyikük szól, máskor a másik. Van, amikor hallgatunk. Nézzük egymást. Odafigyelünk a másikra. A baráti együttlétek alkalmával néha nagy dolgok történnek, máskor csak az együttlét számít. Előfordul az is, hogy nehéz vagy fájdalmas dolgok fakadnak fel bennünk éppen a szentségimádás - a baráti találkozás ideje alatt.
Jézus nem retten meg azoktól a fájdalmaktól és gyengeségektől, amiket hordozunk. Az Eucharisztiában velünk lévő Jézus az orvosunk. Ő gyógyítani kívánja félelmeinket, legmélyebb aggodalmainkat. Ő valóságos Isten és valóságos ember. Egyedül Ő képes arra, hogy végességünkből fakadó szorongásainkat, a veszteségek és hiányok felett érzett aggodalmunkat, az elmúlás miatti fájdalmainkat orvosolja. Az Eucharisztia jelenlétében az örök Szeretet valóságában találjuk magunkat. Ennek a tapasztalatnak gyógyító ereje van.
Az eucharisztikus Jézus táplálékunk és békességünk. Mikor magunkhoz vesszük az Oltáriszentséget, Jézus teljes valójában belép lelkünkbe - testünkbe. Ő jön hozzánk, az értünk meghalt és feltámadott Jézus és egészen személyes módon mondja ki a mi bensőnkben: Békesség nektek! Mi pedig az első tanítványokhoz, Mária Magdolnához, Tamás apostolhoz hasonlóan mondhatjuk: "Láttuk, tapintottunk, érzékeltük az Urat!"
A szeretet arra késztet, hogy együtt legyünk, eggyé váljunk a szeretett személlyel. Ugyanakkor mindig meglepetés is. Az igaz szeretetkapcsolatban mindig több van annál, amit gondolnánk, remélnénk. A szeretet túlmutat magán a szeretettapasztalaton. Tovább vezet, kitágít, türelemmel teljes, és ha szükséges, megbocsát. Bátorságra van szükségünk, hogy a lelki meghittség tapasztalatából elindulva tovább lépjünk. Ezért kérjük az Atyát, hogy bátorítson bennünket Szentlelke által, hogy a Jézussal megtapasztalt örömet másokkal is megosszuk.

"ADD, HOGY A KÉSZÜLET IDEJE ÉS AZ EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS ÜNNEPLÉSE EGÉSZ HÍVŐ KÖZÖSSÉGÜNK, FŐVÁROSUNK, NÉPÜNK, EURÓPA ÉS A VILÁG LELKI MEGÚJULÁSÁRA SZOLGÁLJON."

Az Eucharisztia ünneplése az egész világot beemeli Isten szent jelenlétébe.
Jézus egyszerű és természetes anyagi dolgokkal azonosítja magát: a föld termésével, a kenyérrel, és a szőlőtő gyümölcsével, a borral. Mindkettő feldolgozásához emberi munka, fáradozás, törődés szükséges. A szentmisében a felszentelt pap ezeket a teremtett dolgokat veszi a kezébe, és ezek lényegülnek át Jézus testévé és vérévé. A pap szolgálata főként abban áll, hogy összekapcsolja a hívők önátadását Jézus áldozatával, és megszentelje a népet (vö, KEK1566). A papi szolgálat hozzájárul, hogy Isten és az emberek közötti szeretetkapcsolat, kommunió megerősödjön.
Az általános papság révén minden keresztény arra hivatott, hogy a világ megszentelésén fáradozzon. A pap kezébe veszi a kenyeret és a bort, és felajánlja Istennek. A keresztények hivatása, hogy mindazt, ami a teremtett világban rájuk van bízva, Istenhez emeljék fel. A teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak (Róm 8, 19), mert az egész teremtés arra hivatott, hogy átragyogjon rajta Isten jelenlétének szentsége. Amikor fővárosunk, városaink, népünk, Európa és a világ lelki megújulásáért imádkozunk, átérezzük felelősségünket azért a világért, amiben élünk.

A szóbeli ima ezen a ponton véget ér. Az imádság követi az Eucharisztia logikáját, küldetést ad: lépjünk ki belső lelki szobánkból, induljunk el templomainkból, keressük a világunkban azt, ahol Isten megszentelő kegyelméből szükség van. Figyeljünk, miként sóhajtozik a teremtett világ Isten fiainak megnyilvánulására, hol van szükség a cselekvő szeretetre, az irgalmasság tetteinek megnyilvánulására.

Legyen ez az elmélkedés is segítségünkre, hogy az ünnepre készülve, Isten kegyelmét kérve építsük lelkünket Isten titkainak, szeretetének mélyebb megismerésére.

AMEN