„Az öröm és fájdalom keverékében élünk. Meg tudtuk ünnepelni a Húsvétot a városban, ez az öröm forrása, ugyanakkor aggodalom és félelem volt a szívünkben. Kevés hívő tud vagy mer eljönni a templomba a bizonytalan helyzet miatt. Néhány templomban, a Pekhon városán kívül levő falvakban, nem ünnepelték meg a Húsvétot: nem volt liturgikus ünneplés az erőszak és a bizonytalan helyzet miatt. Sok kitelepített katolikus van, akik a városba menekülnek, meg olyan falvakba, amiket nem érintenek a harcok, vagy az őserdőbe, olyan helyekre, amiket biztonságosabbnak tartanak. A politikai és társadalmi helyzet továbbra is kritikus. Isten kezében vagyunk. Mindennap imádkozunk myanmari népünk jövőjéért és az isteni irgalmasságot hívjuk segítségül” – mondja Aniceto Dereh Day atya, a Szent Szív katedrális plébánosa és a pekhoni egyházmegye általános vikáriusa. Az egyházmegyéje, Myanmar keleti részén, nagyrészt dombos és hegyes vidéken van. Ez az a terület, amit legjobban sújtanak a folyamatban levő polgári konfliktusok mostanában. Virágvasárnap Shimlaw falut, amelyben javarészt katolikusok laknak, bombázta a katonaság: számos ház megrongálódott, egy rakéta pedig lezuhant a Gyermek Jézus templom közelében, és megölt két embert.
Dereh Day atya meséli: „Mindennap halljuk a lövések dörejét és érezzük a lőpor meg a füst szagát, ami elér a városig.
A napok telnek, mialatt nem szünetel a rakéták zaja. A félelem ott terjeng a családokban, veszélyes végezni a napi társadalmi, gazdasági és pasztorális tevékenységeket. Próbálunk jelen lenni az irgalmasság és vigasz kis cselekedeteivel a kitelepítettek irányában. Imádkozunk Istenhez a békéért és nyugalomért a minket körülvevő zűrzavarban.”
„A mostani, Húsvét utáni héten – folytatja a vikárius – különösen azért imádkoztunk, hogy részesüljünk az isteni irgalomban, bízva Istenben, és megünnepeljük a II. János Pál által 1992-ben kijelölt ünnepet, mondván: ’Uram, irgalmazz nekünk és az egész világnak’. Szükségünk van az isteni irgalmasságra, hogy felébresszük a hívekben a bizalmat, ebben a nagyon nehéz időben.”
A papok mellett a pekhoni egyházmegyében ott vannak a Jó Pásztor nővérek, akik Loikaw-ból jöttek, és 2018 óta vannak jelen az egyházmegyében, ők főleg a gyermekek tanításával és gondozásával foglalkoznak. Az ő munkájuk és elkötelezettségük a megpróbáltatásokban és szegénységben szenvedő családok iránt konkrét jelei a szeretetnek és Isten irgalmának.

(Fides)